Svájci kulturális központ logója anti aging
Fő cikk: Quebec határai.
Quebec területi evolúciója az es létrehozásától az utolsó jelentős határmódosításig, ig. Miután Kanada bázisának területi bázisa voltamely korábban Alsó-Kanadát alkottaQuebec tartomány három határátalakításon ment keresztül óta - a Kanadai Konföderáció éve - nevezetesen két kiterjesztéssel, amelyek részt vettek az Ungava kerületben a AshuanipiMistassini és Abitibi ban, valamint Nouveau-Québec létrehozása - benmajd ben csökkentés Labrador egy részének megszűnése.
Ha a kiindulási pont az Eastmain folyó torkolatánál találhatóahol a James-öbölbe ömlikakkor a határ délnyugatra, ennek az öbölnek a partját követi, egészen a húzott vonallal való kereszteződésig. A Lac Témiscamingue fejétől északra kell haladni.
Innen a Quebecet az Egyesült Államoktól elválasztó határ kelet felé halad a Valentine-Collins vonal mentén - amelyet a Webster-Ashburton szerződés ben fogadott elannak érdekében, hogy a határt a tévesen felmért földekhez igazítsák. Innen a Quebecet New Brunswicktól elválasztó határ keleti irányban egyenes vonalat követ svájci kulturális központ logója anti aging dél felé eső pontig, egy statútum mérföldnyire Lac Long legdélebbi pontjától ; egyenes vonal Madawaska és Témiscouata seigneuryjának legdélebbi pontjáig ; ezeknek a régi hűbéreknek a délkeleti határa délkeleti sarkukigDégelisnél ; északon a meridián vonal a keleti-nyugati tengelyben húzott egyenes metszéspontjáig, amely érint a vízválasztóhoz, amely elválasztja a Rimouski folyó és a Saint-Jean folyó vízválasztóját ; keleti irányban az utolsó vonal a meridián vonallal való metszéspontjáig, amely érinti a vízválasztót, amely elválasztja a Rivière Rimouski és a Rivière Ristigouche vízválasztóját ; hogy meridián vonal 48 th párhuzamos North ; keleti, ez a párhuzam a Rivière Patapédiával ; e folyó fő mederének közepe a Restigouche folyóig vezet; és az utóbbi folyó fő mederének közepe a Chaleur-öböl torkolatánál lévő végpontig ereszkedik.
Ami a Szent Lőrinc-öblöt illetiazzal a különbséggel, hogy a Magdalen-szigetek Quebec területei, három hipotézis áll szemben egymással, az egyik azt akarja, hogy az öbölre az Egyesült Nemzetek törvényének a de la mer-ről szóló egyezménye vonatkozjonegy másik azt állítva, kizárólag szövetségi terület a Cap des Rosiers felőlegy harmadik pedig azt állítja, hogy a határ hivatalos lehatárolása hiányában az és között lezajlott tárgyalások sora szerint tartományok közötti állapotnak számít - bár még mindig nem lehet kötelező érvényű egyezmény arra vonatkozóan, hogy ilyen partvidéki határokat állapítottak volna meg - ebben az esetben Quebec tengeri határának lefutása svájci kulturális központ logója anti aging nyer, de a szövetségi kormány nem hagyja jóvá, és egybeesik a partok közötti egyenlő távolságú vonallal.
Ennek ellenére a Quebecet Labradortól elválasztó határ jogi elhatárolása ellenére egyes határterületeket nem lehet a földön körülhatárolni a vízelvezetés földrajzi valósága miattamely a föld magasságában az évszakoknak megfelelően folyik és különféle tényezők hatására, váltakozva vagy egyidejűleg, a két vízválasztóban, amelyek meghatározzák egyrészt Labrador területét, másrészt Quebec tartományát, ezáltal megnehezítve vagy akár lehetetlenné téve a jelölők telepítése, amelyek meghatároznák a stabil és állandó vízválasztót.
